Napjaink filmvilágának számtalan műfajában érvényesül teljes amerikai túlsúly, pedig nem csak Hollywoodban tudnak magas színvonalú alkotásokat készíteni. Különösen igaz ez a történelmi filmekre, melyeknél a látványnak kulcsszerepe van az élvezhetőségben. Ha pedig látványról beszélünk, akkor valójában pénzről beszélünk, hiszen ezen a téren a költségek hatványozottak. A monumentális harci jelenetek, csaták, korhű felszerelések, várak, megfelelő helyszínek kialakításai óriási költségeket emésztenek fel, melyet többnyire csak a nagy amerikai filmstúdiók tudnak szponzorálni. Amikor akadnak azonban üde kivételek, akkor érdemes azokat kiemelten kezelni. Ilyen kivétel, a lengyelek által 1999 -ben készített -- Jerzy Hoffmann által megrendezett -- "Tűzzel-vassal" című történelmi alkotás is, melyet hihetetlen minőségben forgattak le, mégpedig Henryk Sienkiewicz 1884 -es világhírű regénye alapján. 

Az alapsztori eredetileg trilógiának készült (Tűzzel-vassal, Özönvíz, A kislovag), így a filmes megvalósítás is három önálló filmet hozott, melyek közül a Tűzzel-vassal lett igazi siker, mégpedig egy 175 perces moziváltozat és egy 204 perc hosszúságú TV-sorozat formájában. A főszereplők rangos sort alkotnak: Tuhaj-Bej (Daniel Olbrychski), Helena (Izabella Scorupco), Jan (Michal Zebrowski), Bohun (Aleksandr Domogarov), Zagloba uram (Krzysztov Kowalewski). A történet filmes megvalósítás pedig történelem-hű, látványos és izgalmas lett.

A film akkor igazán élvezhető, ha kicsit tájékozódunk a cselekmény történelmi hátteréről is. A sztori kezdetén 1647 -et írunk, amikor Európát a török veszély fenyegeti, Angliát polgárháború és forradalmi hangulat jellemzi, Franciaországban a Napkirály (XIV. Lajos) uralkodik, a hatalmas Német-Római Birodalom pedig a vallási és hatalmi ellentétek miatt a pusztító 30 éves háború utolsó éveit nyögi. Nálunk, Magyarországon épp Erdély virágkora zajlik (I. Rákóczi György uralkodása: 1630-1648), a királyi Magyarországon pedig az ekkoriban csak 28 éves Zrínyi Miklós az oszmánok megleckéztetésére készül (légrádi győzelme: 1647).  

Az igazi kérdés azonban a film szempontjából az, hogy mi a helyzet ekkortájt Lengyelországgal? Nos, a lengyel nemzeti király-dinasztia egyenes vérségi leszármazása 1572 -ben szakadt meg (Jagellók kihalása), amikortól a lengyel nemesség idegen dinasztiákból hívott uralkodókat trónjára, 1576-ban történetesen Erdély fejedelmét, a magyar Báthory Istvánt. A határozott fellépésű és ugyanakkor bölcs fejedelem 11 évig ült a lengyel-litván trónon, mely Lengyelország virágkora lett. Azért mondhatjuk, hogy lengyel-litván trónon, mert a két ország 1569-ben egyesült, amikor Litvániával együtt a lengyeleké lett az oroszok lakta hatalmas Ukrajna is. [lásd a fenti térképet] Az óriási birodalom azonban Báthory halála után (1585-től) fokozatos hanyatlásnak indult, mert a lengyel nemesség önös érdekei mentén kormányozhatatlanná tette az országot. Előbb Livónia veszett el, majd Ukrajna is fellázadt a lengyel uralom ellen.

Az 1640-ben kezdődő lengyel ellenes ukrajnai lázadások legfőbbb vezetője egy bizonyos Bogdan Hmelnyickij lett (a filmben: Bogdan Stupka alakítja) akit az orosz fegyveres parasztság (kozákság) hetmanjává (fejedelmévé) választott. A küzdelembe idővel bekapcsolódott az autonóm Kozák Állam, vagyis a Zaporozsjei Szics és a Krími tatárság is és bár a kozák-tatár sereg kezdetben vereségeket szenvedett (pl. 1653 - zsvanyeci csata) idővel elérték, hogy a hatalmas Orosz Birodalom is megtámadja Lengyelországot (a rutének és ortodox vallásúak védelmében). Az 1654 és 1667 közt -- a film cselekménye után -- kibontakozó orosz-lengyel háborúban aztán Lengyelország elvesztette Ukrajnát (Andruszovoi béke), mely jelentős önállósággal az orosz cárok uralma alá került.

A Tűzzel-vassal cselekményének idején Lengyelország még erős, de hanyatlása sajnos már küszöbön áll; még ellen tud állni a kozák lázongásoknak, sőt a film végére vissza is veri őket, így lengyel szempontból optimista és pozitív a történelmi "végkicsengés". A sztori középpontjában egy pár áll: Helena és Jan, akik egymásba szeretnek, csakhogy Helena nemesi családja (főként anyja) a csinos lány kezét a kozák atamánnak, Bohunnak ígéri. A konfliktus egyszerre szerelmi háromszög és politikai harc: egyik oldalon a dicső lengyel harcos Jan áll, aki szerelméért és a lengyel hazájáért küzd, a másikon pedig Bohun, aki kozák vezető és a lázadó oroszokért ragad fegyvert. 

A történet többi szereplője vagy a humort, vagy a lengyelek számára dicső harc hősiességét van hivatva érzékeltetni: a kövér Zagloba uram például, a jószívű, vicces lengyel nemes archetípusa, a hatalmas termetű, két méteres Podbipieta pedig (aki képes egy kézzel kitartani a kétkezes óriás-kardot) az egyszerű gondolkodású lengyel lovag mintaképe (aki bárkit legyőz és akit csak lesből, íjjal tudnak megölni). 

Láthatunk nagy csatákat, heroikus küzdelmeket, hősies összecsapásokat, párharcokat és ostromokat. Eközben pedig egy romantikus szerelemnek is tanúi lehetünk, az 1995 -ös Bond-girl (Aranyszem), a gyönyörű Izabella Scorupco illetve a daliás lengyel katonatiszt (Michal Zebrowski) között. Rengeteg a humor -- főleg a csetlő-botló, folyton részeg Zagloba révén -- és a korhű megjelenítés, vagyis XVII. századi ruhák, fegyverek, épületek bemutatásával. 

Ajánlom történelem-szeretőknek, kalandfilm-mániásoknak, a téma iránt érdeklődőknek és mindazoknak, akik nem csak kizárólag amerikai szuper-produkciókkal, hanem olykor Kelet-európai filmekkel is el tudják képzelni a filmek iránti szeretetük kiteljesedését. Értékelés: 80% 

A film MAFAB adatlapja

2018.08.06.(14:29)