A fegyvertelen katona igaz történeten alapuló, valós eseményeket feldolgozó dráma, mely a második világháború poklában játszódik a Japánhoz tartozó (attól alig 600 km-re délre fekvő) Okinawa szigetén. A történet egy valóságos csoda köré szövődik, mely 1945 április 29-én esett meg a Hacksaw -i csata során egy önfeláldozóan bátor tett képében. Mel Gibson egy átütő erejű, szinte szuggesztív filmet készített  2016-ban erről az eseményről és annak hőséről, Desmond Doss, 26 éves őrvezetőről. Az említett katona ugyanis azon a bizonyos napon a 77. amerikai gyaloghadosztály, 307. ezredének katonájaként, fegyvertelen szolgálatot ellátva (felcserként) megmentett 75 katonát a biztos haláltól. Tettéért megkapta az egyik legmagasabb katonai elismerést, a Becsület Érdemérmét (a Medal of Honort).

A film első játékrészében megismerteti velünk a mélyen vallásos (Hetednapi Adventista) Desmond Doss életét, Virginiában töltött gyermekkorát, ifjúságát, jellemének alakulását, majd ápolónőként dolgozó barátnőjével való megismerkedését, végül hadseregbe jelentkezését. A történet második része már az amerikai haderőnél zajló kiképzéséről és a lelkiismereti illetve vallási okból megtagadott fegyverviselés következményeiről szól. Végül a harmadik játékrész már a frontra kerülést és az Okinawa szigetén lezajló, véres hacksaw -i csatát, illetve Doss 1945 április 29-én végrehajtott hőstettét állítja középpontba (illetve zárásként: hihetetlen megbecsültségét és elismertségét a katonák körében). 

A film forgatásakor 33 éves Andrew Garfield minden elismerést megillető módon alakítja Doss közlegényt: játéka hiteles, élvezetes és valami meghatározhatatlan módon lényéből fakad. A fiatalember természetes kisugárzása hihetővé teszi számunkra, hogy az általa megformált karakter hite mindennél mélyebb és segíteni akarása, emberszeretete lelkéből fakad. 

A sztori rengeteg morális kérdést is felvet, nem kevés gondolkodni valóval szolgálva: lehet e katona (és lehet e HASZNOS katona) olyan valaki, aki nem képes fegyvert fogni? Lehet valakinek annyira mély a hite, hogy minden kényszerítő körülmény (kiközösítés, eltávozási engedély megvonás, verés, megalázás) dacára is kitartson vallása és meggyőződése mellett? És végül: képes lehet e bárki is olyan önfeláldozó tettre, mint Desmond Doss, AZOK UTÁN, hogy így bánt vele a hadsereg? A választ maga az élet (és Mel Gibson filmje) adja meg: igen, de ehhez olyan kivételes ember szükséges, mind Doss, akihez hasonló 100 évente ha születik. 

De mit is tett PONTOSAN Desmond Doss? A második világháború végső szakaszában, 1945 áprilisában Okinawa szigetén a Hacksaw hegyháton zajló japán ellentámadást követően, a sebesültek között maradva, életét kockáztatva elsősegélyben részesített és a megmenekülést jelentő mélységbe engedett (az amerikai katonák oltalma alá) 75 katonát. Innentől spoiler alert!

Ami ezt a bravúrt illeti, két körülményt mindenképpen ki kell emelnünk: az egyik, hogy Doss simán elmenekülhetett volna a többi túlélővel együtt a biztonságot jelentő mélybe, de inkább maradt és elhatározta, hogy felkutatja a sebesülteket, haldoklókat. Saját döntése volt tehát, hogy kockára tette életét és a hegygerincen maradt még további 24 órán keresztül. A másik körülmény, hogy emberfeletti teljesítmény volt 75 embert elsősegélyben részesíteni és leengedni 121 méter mélységbe (teljesen tök egyedül). Tegyük hozzá: mindezt úgy, hogy a japán katonák folyamatosan ellenőrizték a halottakat és találomra szúrták át, vagy lőtték le a földön fekvő sebesülteket.

A film többi karaktere is érdekes és összetett jellem: ott van például Doss baránője (később felesége) Dorothy, akit a gyönyörű, ausztrál színésznő, Teresa Palmer alakít, aztán Howell őrmester (Vince Vaughn), Glover kapitány (Sam Worthington), illetve Doss édesapja, Tom Doss (Hugo WEaving) és nem utolsó sorban Smitty, aki Doss fő vetélytársa (később barátja), Luke Bracey alakításában jelenik meg. Szinte mindannyian kiemelkedőt nyújtanak: Vince Vaughn például meglepetés a szadista kiképző altiszt karakterében (korábbi filmjei alapján nem gondolnánk, hogy egy ilyen figura is jól áll neki). De aki igazán emlékezetes, az Hugo Weaving és Luke Bracey. Bár sajnos egyiküket sem jutalmazták Oscarral és maga a film is "csak" két arany szobrocskát kapott (technikai kategóriákban), valójában megérdemelték volna (Andrew Garfielddel együtt) a legmagasabb elismerést. Weaving emlékezetesen jeleníti meg Doss apját, aki lelki sérülésekkel tér vissza az első világháborúból. Kőkeményen bánik családjával, de végül rengeteget segít fiának abban, hogy a katonai bíróság ne ítélje el parancs megtagadásért. 

Valójában Doss apja nem volt parancsnokához fordult segítségért, hanem a katonai bíróság elé tárt egy olyan dokumentumot, melyen Roosevelt elnök kijelenti: "aki elvi okokból (vallási meggyőződésből) tagadják meg a katonai szolgálatot, nem kell fegyvert fogniuk". Weaving mély átéléssel játssza Tom Doss, első világháborús veteránt. A másik kiemelkedő színész a filmben: a szintén ausztrál Luke Bracey. Karaktere nagyon bonyolult személyiség: szüleit korán elvesztette, állami nevelést kapott és embergyűlölő vált belőle. Mégis ő a legbátrabb katona az egységnél és kezdetben Doss legfőbb ellensége is. Beleköt ugyanis, amikor csak tud, megveri és mindent megtesz azért, hogy a vallásos fiút mielőbb kiszuperálják a seregből. Lógósnak és gyávának tartja, amiért nem hajlandó fegyvert fogni. Később viszont - látva, hogy Doss mit tesz társaiért - belátja, hogy rosszul ítélte meg őt. Kettejük beszélgetése a Hicksaw hegyháton, - amit egy kráterben folytatnak (éjszaka), amikor épp nincs harc - a film egyik legérdekesebb párbeszéde. Másnap Smitty elesik a csatában és Doss barátjaként siratja meg.

Ami a rendezést illeti: Mel Gibson zseniális művet alkotott A fegyvertelen katona forgatókönyvéből. Láthatóan olajozottan működött csapata a film elkészítése során, csak így nyújthatta mindenki a maximumot. Lendületes a cselekmény tempója, jók az arányok, élvezetesek a helyszínek váltásai és megfelelő tempóban emelkedik a feszültség szintje is. Ami parányi negatívumként rontja az összképet az talán a túlzott patetikusság néhány jelenetnél. 

Végül pár információ magáról Desmond Doss -ról: a háború után hosszú orvosi ellátásra szorult: tuberkolózissal kezelték 1946 és 1951 között. Közben 1945 október 12-én Truman elnök személyesen tüntette ki a Medal of Honorral [lásd lenti képet] Eredeti szakmájához, az ács munkához már nem tudott visszatérni. Georgiában egy kis farmon alapított családot (kisfia 1946-ban született). Felesége 1991-ben halt meg autó-balesetben. Doss 1993-ban újra megnősült. Végül 2006 március 23-án halt meg, 87 évesen, alabamai otthonában.

Zárásként a személyes érzésekről pár szó a film kapcsán: A fegyvertelen katona olyan történet, ami mély hatást gyakorol az emberre. Ez alól nehéz kivonni magunkat, mint ahogy azt is nehéz elképzelnünk, hogy vannak olyanok, akik ilyen rendkívüli dolgokra képesek. Desmond Doss kivételes jellem volt: hihetetlen emberszeretetről, hitről, bátorságról és önfeláldozásról tett tanúbizonyságot, mely tulajdonságok így együtt (ekkora adagokban) csak száz évente jellemzőek bárkire is. Az a történet, mely egy ilyen ember életéről szól, eleve sikerre ítéltetett, de Mel Gibson még növelni is tudta a történet értékét egy remek rendezéssel és egy kiváló színészgárdával. Értékelésem csakis 90% lehet. Mindenkinek látnia kell, legalább egyszer élete során.

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett a poszt, csatlakozz Facebook oldalunkhoz is!

2019.01.13.(17:32)