A hidegháborús filmek egyik legjobbja: Kémek hídja (2015) [6.]

Az épp három éve, vagyis 2015 végén mozikba került Bridge of Spies című kémdrámáról hallva három név ugorhat be nekünk: Steven Spielberg (aki a filmet rendezte), Mark Rylance (aki Oscart kapott, mint legjobb mellékszereplő) és Tom Hanks (aki a legnagyobb alakítást nyújtja a Kémek hídjában). A cím némi magyarázatra szorul: az abban szereplő bridge a berlini "Glienicker Brücke" -re (azaz a glienickei-hidra) utal, mely a maga 74 méteres hosszúságával (a Havel folyón átívelve) a hidegháború alatt, (vagyis 1946 és 1989 közt) a Nyugat-Berlinhez tartozó amerikai szektort kötötte össze Potsdam városrésszel, melyet viszont már a Német Demokratikus Köztársaság részének tekintettek. Vagyis míg a híd egyik vége a független Nyugat-Berlinben állt, addig másik vége a szovjet zónához, vagyis az NDK -hoz tartozott. Ebből a helyzetből adódóan a hidat előszeretettel használták a nagyhatalmak fogolycserék lebonyolítására. 

kemek_hidja1.jpg 

Ilyen titkos fogolycsere zajlott a film alapjául szolgáló valós történetben is, 1962 február 12 -én a, glienickei-hidon. De miért pont ott? A válasz: a nagy nyilvánossággal "működő" és híres Checkpoint Charlie -hoz viszonyítva (mely Berlin két övezete közt a legismertebb átkelőnek tekintettek) a glienickei-híd teljes titkossággal tudott helyszínt biztosítani az efféle "találkozók" számára. Az említett napon, 1962 -ben itt adták át a szovjeteknek az Angliában született, de orosz bevándorlók gyermekeként világra jött Viljam Genrihovics Fisert (álnevén: Rudolf Ivanovics Abelt) is, aki az USA -ban kémtevékenységet folytatott Moszkva számára. Ugyanekkor engedték nyugatra távozni Gary Francis Powers repülőtisztet is, akit korábban U2 kém-repülőgépével Szverdlovszk felett lőttek le (miközben szovjet légibázisokat próbált lefényképezni 21 ezer méter magasból). A fogolycsere a nyilvánosság kizárásával történt, gyakorlatilag titokban. Az alku részét képezte, hogy az eseménnyel egy időben a Checkpoint Charlie átkelőhelyénél az NDK titkosszolgálata visszaadta Frederick Pryor amerikai egyetemista szabadságát is. (A fiatalember rosszkor volt rossz helyen és csupán ezért tartóztatták le a kelet-berliniek.) Az egész történetet 53 évvel később Steven Spielberg egy film segítségével dolgozta fel, mely a "Kémek hídja" címet kapta.  

A sztori kulcsfigurája James Donovan (Tom Hanks) brooklyni ügyvéd, aki a CIA felkérésére (hazáját szolgálva) utazik Amerikából Berlinbe, hogy személyesen "hozza tető alá" az egész fogolycserét. Kifejezetten az ő közreműködésének köszönhető a 25 éves Pryor elengedése, akit a CIA eleinte nem is akar kiszabadítani csupán az amerikai ügyvéd ragaszkodásának és kitartó közbenjárásának eredményeként enged el az NDK. Ugyancsak az ő érdeme, hogy nem ítélik halálra Abelt még az elfogása utáni hónapokban Amerikában, a fogolycsere előtt.

kemek_hidja2.jpg

A film egyik érdekessége a Donovan és Abel közti kapcsolat bemutatása, melyet a legkevésbé sem a korszak kliséi mentén látunk, hiszen Abel nem az ördög, nem kommunista szörnyeteg és nem is fanatikus közellenség. Egy egyszerű, idősödő, művész-hajlamú szovjet hazafi, aki országát szolgálja az Amerikában folytatott hírszerző tevékenységével. Legalábbis Spielberg így láttatja nézőivel Abel alakját. Mark Rylance pedig zseniálisan hozza a karaktert: alakja nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és magas intelligenciát sugároz. Donovan kétszer is megkérdezi tőle: "nem aggódik?" mire Abel mindkét alkalommal azt válaszolja neki: "... az segítene?" Ugyancsak beszédes utolsó párbeszédük: " ... mit csinál, ha hazamegy?", mire Abel azt válaszolja: "... azt hiszem iszok egy vodkát". Donovan harcol az igazságért, harcol a minden embert megillető jogokért és harcol Abelért is. Emiatt hazájában csak megvetést kap (családját megfenyegetik, ablakait bedobják) ő mégis kitart. Ügyesen keretbe foglalja Donovan megítélését két jelenet, melyek közül az egyik a film elején, a másik pedig a végén szerepel: hősünk mindkét scene esetében a vonaton utazik (Brooklynban), miközben a vele zötykölődők mind újságokat olvasnak. Az első jelenetben elítélő és rosszalló pillantásokat kap (amikor felismerik újságbeli fényképe alapján, mint a szovjet kém védőjét) míg ezzel szemben később - amikor a lapok hírül adják, hogy neki köszönhető két amerikai polgár szabadsága is - elismerő tekintetekkel találkozik. Spielberg így érzékelteti velünk, nézőkkel Donovan megítélésének hihetetlen ambivalenciáját. Kicsit idealizált és heroizált beállítás de valahogy mégis működik, mert Tom Hanks alakításában látjuk mindezt. Ő pedig hiteles is intelligens alakítást nyújt (mint mindig). 

A film témájából adódóan kevés akciót tartalmaz: csupán Powers gépének lelövése, lezuhanása és Donoven házának megtámadása nyújt némi mozgalmasságot. Ám nem érzünk emiatt hiányérzetet, mert a történet magával ragad bennünket. Ott vagyunk Donovan -nel Berlin utcáin, együtt fagyoskodunk vele fűtetlen berlini szállásán és együtt izgulunk vele, amikor Kelet-Berlinbe átjutva szembetalálkozik egy kabátjára igényt tartó, fiatalokból álló bandával. 

kemek_hidja3.jpg

A film Tom Hanks és Mark Rylance fantasztikus alakításán (és a köztük zajló párbeszédek élvezetén) túl különleges filmélményt nyújt berlini utcaképeivel is. Lenyűgöző az 1962 -es Berlin bemutatása a keleti övezet lepusztultságának elénk tárása és a berlini fal ábrázolása. A sztori példát mutat emberségből, kitartásból és a belénk súlykolt sztereotípiák elutasításából. Összességében a Kémek hídja egy izgalmas, a korszak összefüggéseit sajátosan bemutató dráma, nagyon jó alakításokkal, szellemes párbeszédekkel és lenyűgöző képekkel. Ajánlom fiataloknak, akiknek a hidegháború megfoghatatlan korszak, illetve kémfilm rajongóknak és történelem-szeretőknek. Értékelésem: 80 - 85%. [Magyar nyelvű filmelőzetes]

A film MAFAB adatlapja

Ha tetszett a poszt, csatlakozz Facebook oldalunkhoz is!

4csillag.jpg

logo.jpg

2018.12.15.(10:32)